Alapszabály

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLY

amelynek elfogadásával és aláírásával alapító egyesületi tagok az 1959. évi IV. tv. és a társadalmi szervezetekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései alapján egyesületet (továbbiakban: egyesület) hoznak létre az alábbi feltételek szerint:

I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve: Patay László Emlék-kép(p) Közhasznú Egyesület

2. Az egyesület rövidített neve: Patay László Egyesület

3. Az egyesület székhelye: 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 36.

4. Az egyesület határozatlan időre alakul.

II. Az egyesület célja és feladatai

Az egyesület célja és feladata Patay László festőművész:

  • emlékének ápolása,
  • művészi hagyatékának megőrzése és kezelése,
  • festői és oktatói munkásságának, kulturális örökségének
    • művészettörténeti feldolgozása/feldolgoztatása, megóvása,
    • bemutatása a nagyközönség előtt.
  • a XX-XXI. századi realista művészek bemutatkozása, alkotásaik bemutatása, kiállítása (tanítványok és „szellemi örökösök”).

Ennek érdekében az egyesület feladata különösen

  • a művész ráckevei otthonában és műtermében (2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 36.) emlékhely kialakítása és fenntartása,
  • kiállítások, bemutatók szervezése,
  • a művészi életmű magánszemélyeknél, intézményeknél lévő darabjainak felkutatása, esetleg megvásárlása,
  • ezek közül a legjelentősebbek bemutatása, megismertetése a nagyközönség számára,
  • a művészi életmű egyes darabjainak állagmegőrzése és a jövő számára történő megóvása
  • a korábban készült műelemzések, műkritikák összegyűjtése, újabbak készítése/készíttetése,
  • kiadványok, elektronikus ismeretterjesztő anyagok kiadása.

Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat, és közhasznú szolgáltatásait tagjain kívül mások számára is hozzáférhetővé teszi.
Az egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. 26. § c) pontjában foglalt következő közhasznú tevékenységet látja el:

  • Kulturális ismeretterjesztés
  • Kulturális tevékenység
  • Kulturális örökség megóvása
  • Műemlékvédelem
  • Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi és egyéb támogatást nem kap, nem fogad el, illetve azoknak sem anyagi, sem egyéb jellegű támogatást nem ad. Az országgyűlési, fővárosi, megyei önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megóvása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítására fordítja.

Az egyesület a fentiek és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján
közhasznú szervezet.

III. Az egyesület tagsága, pártoló tagsága és tiszteletbeli tagsága

A)
Az egyesületi tagsági, pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági viszony keletkezése:

1. A tagsági jogviszony keletkezése:

Az egyesületnek nyilvántartott tagsága van.
Az egyesület tagjait a tagnyilvántartás tartalmazza.

Az egyesület tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki/amely
a. egyetért az egyesület céljaival,
b. a belépési nyilatkozat aláírásával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület működésében,
c. az egyesület alapszabályát elfogadja, annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d. tagdíjfizetési kötelezettségének maradéktalanul és késedelem nélkül eleget tesz,
e. a közgyűlés határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és azokat maradéktalanul végrehajtja,
f. nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

A belépni szándékozó személy a belépési nyilatkozatot adatainak feltüntetésével kitöltve az egyesület elnökéhez nyújtja be, aki azt a nyilatkozat beterjesztésétől számított 30 napon belül köteles az elnökség elé terjeszteni. A tagfelvételhez az elnökség egyhangú határozata szükséges. A belépni szándékozó személy a tagfelvételt elutasító elnökségi döntés ellen a döntés közlését követő 15 napon belül jogorvoslattal élhet, az egyesület közgyűléséhez fordulhat. A közgyűlés az elnökség határozatáról a következő közgyűlésen határoz. Az elnökség döntését a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel változtathatja meg.

A tagsági viszony keletkezésekor a tagot bejegyzik az egyesület tagnyilvántartásába, nevének és lakcímének feltüntetésével.
A tagdíjat a tag havonta, negyed-, fél- vagy éves gyakorisággal fizeti a belépéskor tett nyilatkozata szerint.

2. A pártoló tagsági és a tiszteletbeli tagsági jogviszony keletkezése:

Az egyesület pártoló tagjaként az a természetes vagy jogi személy vehető fel, aki a belépési nyilatkozatában vállalja az egyesület anyagi és erkölcsi támogatását, megfelel a III/A/1.a.c.e.f. pontjaiban felsorolt feltételeknek, de az egyesület napi tevékenységében nem kíván részt venni.

Az egyesületnek tiszteletbeli tagja is lehet. Tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet.

A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik, az ilyen jellegű tagfelvételhez az elnökség egyhangúlag hozott határozata szükséges.
A pártoló tagként vagy tiszteletbeli tagként felvételt nyerni kívánó személy a tagfelvételt elutasító elnökségi döntés ellen a döntés közlését követő 15 napon belül jogorvoslattal élhet, az egyesület közgyűléséhez fordulhat. A közgyűlés az elutasító elnökségi döntésről a következő közgyűlés alkalmával dönt. Az elnökség döntését a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel változtathatja meg.
Az ilyen minőségben felvett tagokat az egyesület a pártoló tagok, tiszteletbeli tagok nyilvántartásába bejegyzi, tagsági minőségük feltüntetésével.

B)
Az egyesületi tagsági, pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnése, megszüntetése:

1. Megszűnik a tagsági viszony:

  • a tag halálával,
  • az egyesület megszűnésével,
  • kilépéssel,
  • a tag kizárásával,
  • ha a tag egy éven keresztül, felszólítás ellenére nem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének.

A kilépés a tag írásbeli bejelentése, melyet a tag az egyesület elnökén keresztül az elnökség részére köteles eljuttatni. A bejelentését a tag nem köteles indokolni. A tagsági viszony megszűnésének időpontja a nyilatkozatnak az elnök által történő átvételének időpontja.
A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt a tagsági jogviszony az írásban történt felszólítás kézhezvételétől számított 90. napon szűnik meg, amennyiben a felszólított tag a tagdíjfizetési kötelezettségének ezen időtartamon belül hiánytalanul nem tesz eleget.

A tagot ebben az esetben az egyesület elnöke szólítja fel tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésére. Az egyesület elnöke a 90. nap eredménytelen leteltét követően a tagsági jogviszony megszűnéséről az érintett tagot írásban értesíti.

A tagot az egyesület az elnökség 2/3-os szótöbbséggel hozott határozatával zárhatja ki, amennyiben a tag az egyesület alapszabályában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít. A tag kizárását az egyesület tagjainak legalább 1/5-e kezdeményezheti az elnökségnél, amely arról 30 napon belül dönt. Az érintett tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy véleményét, észrevételeit szóban ismertesse. A kizárt tag tagsági viszonya a kizárásról szóló határozat közlésének napján szűnik meg. A kizárásról szóló határozatot az elnökség indokolni köteles. A tagot a tagnyilvántartásból törölni kell, a kizárás tényét és indokát a tagnyilvántartásban fel kell
tüntetni.

A kizárt tag illetve az a tag, akinek tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül eleget, a határozat illetve intézkedés ellen jogorvoslattal élhet. Az érintett tag a határozat illetve a tagsági jogviszony megszűnéséről szóló értesítés ellen annak közlésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A közgyűlés az ezt követő első közgyűlésen dönt az elnökség kizáró illetve a tagsági jogviszonymegszűnéséről szóló határozatáról. A közgyűlés az elnökség határozatát mindkét esetben legalább háromnegyedes szótöbbséggel megváltoztathatja.

Megszűnik a pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági viszony:

  • a tag halálával,
  • az egyesület megszűnésével,
  • a pártoló-, tiszteletbeli tag általi felmondással,
  • a tagsági viszony az egyesület elnöksége általi megszüntetésével.

A felmondás a pártoló tagnak, tiszteletbeli tagnak az egyesület elnökén keresztül az egyesület elnökségéhez eljuttatott nyilatkozata, melyet a tag nem köteles indokolni. A nyilatkozatot az elnök a soron következő elnökségi ülésen ismertetni, az elnökség pedig tudomásul venni köteles. A pártoló és tiszteletbeli tag jogviszony az elnökség általi
tudomásulvétel napján szűnik meg.
A pártoló tag, tiszteletbeli tag tagsági viszonyát az elnök javaslata alapján az elnökség 2/3-os szótöbbséggel hozott határozatával megszüntetheti, ha a pártoló tag, tiszteletbeli tag az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit nem tartja be, a tagsági viszonyához méltatlan magatartást tanúsít. Az érintett pártoló vagy tiszteletbeli tag az elnökség határozatának átvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A közgyűlés az ezt követő első közgyűlésen dönt az elnökség kizáró határozatáról. A közgyűlés az elnökség határozatát legalább háromnegyedes
szótöbbséggel megváltoztathatja.
A pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági viszony megszűnésének, megszüntetésének tényét és okát a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

IV. A tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

A tag jogai:

  • részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  • választhat és választható az egyesület szerveibe,
  • részt vehet az egyesület közgyűlésén,
  • véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben,
  • az egyesület felügyeleti szervénél indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy
  • alapszabályába ütköző határozatainak megsemmisítését,
  • részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.
  • jogi személy a tagsági jogait az általa jelölt képviselője útján gyakorolja.

A tag kötelezettségei:

  • az alapszabály betartása, az egyesületi szervek határozatainak végrehajtása,
  • a tagsági díj fizetése,
  • az egyesület vagyonának megóvása,
  • az egyesület céljait nem veszélyeztető, tevékenységét nem sértő magatartás tanúsítása.

2. A pártoló tag jogai:

  • javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban, melyet az egyesület elnöksége tárgyalni és arról határozatot hozni köteles,
  • tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, azon véleményt nyilváníthat, szavazati joga azonban nincs,
  • részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
  • részt vehet az egyesület rendezvényein.

A pártoló tag kötelezettségei:

  • az alapszabály betartása,
  • az egyesületi szervek rá vonatkozó határozatainak végrehajtása,
  • az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és az általa vállalt mértékű anyagi támogatása,
  • az egyesület céljait nem veszélyeztető, tevékenységét nem sértő magatartás tanúsítása.

3. A tiszteletbeli tag jogai:

  • részt vehet az egyesület közgyűlésén, azon véleményt nyilváníthat, szavazati joga azonban nincs,
  • véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesületet érintő kérdésekben,
  • részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

  • az alapszabály betartása,
  • az egyesület erkölcsi támogatása,
  • az egyesület céljait nem veszélyeztető, tevékenységét nem sértő magatartás tanúsítása,
  • erre irányuló egyesületi felkérés esetén rendezvényeken az egyesület reprezentatív képviselete.

V. Az egyesület szervezete

1./ A Közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a tagok legalább egyharmada a cél megjelölése mellett kéri. Ebben az esetben a közgyűlést az elnök az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra, vagy legkésőbb az indítvány szerinti időpontra köteles összehívni, ennek hiányában azt az indítványozók maguk is megtehetik.
Rendkívüli közgyűlés tartása kötelező akkor is, ha azt a bíróság az 1989. évi II. tv. 16. § (2) bekezdése alapján a működés törvényességének helyreállítása érdekében rendeli el, vagy egyébként bármely más esetben a bíróság elrendeli rendkívüli közgyűlés tartását.

A közgyűlést az elnök hívja össze, annak időpontjáról, tervezett helyszínéről valamint a megtárgyalandó napirendi pontokról a tagnyilvántartás szerinti tagokat, pártoló tagokat, és tiszteletbeli tagokat az elnök köteles írásban értesíteni úgy, hogy az érintettek a kitűzött időpont előtt 8 nappal azt kézhez kapják. Az értesítés történhet telefax útján, vagy elektronikus úton is (e-mail), ha ez utóbbi elolvasása az érintett részéről igazolható.

A közgyűlés nyilvános, azon minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet a pártoló és a tiszteletbeli tagok részvétele nem befolyásolja.
Határozatképtelenség esetén a közgyűlést az elnök lehetőség szerint még a határozatképtelen közgyűlés napján, de legkésőbb három napon belül ismét összehívja.
A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a közgyűlési meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét. A megismételt közgyűlésre valamennyi tagot meg kell hívni az általános szabályok szerint. Az eredeti meghívóban utalni kell a megismételt közgyűlés lehetőségére és arra, hogy az a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlés pontos időpontja az eredeti meghívóban már megjelölhető.

Az irányadó szabályok megtartásával összehívott közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt.
Háromnegyedes többség szükséges a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek, tisztségviselők megválasztásához, visszahívásához, az alapszabály módosításához.
Egyhangú szavazat szükséges azonban az egyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásához.
A közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek, tisztségviselők visszahívását a tagok több mint 50 %-a írásban kezdeményezheti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a megjelentek számát, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő nevét és aláírását, a napirendi pontokról tartott szavazások eredményét és a hozott határozatokat, bejelentéseket. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a megjelentek nevét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet. A jegyzőkönyvhöz utalással csatolni kell az elhangzott beszámolókat és egyéb iratanyagokat.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály megállapítása, módosítása,
  • az éves tagdíjak megállapítása
  • az elnökség mint ügyintéző szervnek az egyesület tevékenységéről készített éves beszámolójának elfogadása,
  • az esetleges szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
  • az elnökség megválasztása, visszahívása,
  • az éves költségvetés jóváhagyása,
  • az éves gazdálkodásról szóló és a költségvetési beszámoló (éves beszámoló) jóváhagyása,
  • egyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, valamint feloszlásának elhatározása,
  • a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 19. §. (2) bekezdésében részletezett közhasznúsági jelentés elfogadása.

Az egyesület éves beszámolóját az elnökség terjeszti elő a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal. A közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással hagyja jóvá az előterjesztett beszámolót. Amennyiben a közgyűlés az éves beszámolót határozatával nem hagyja jóvá, úgy az elnökség a kiegészített beszámolóját a közgyűlés határozatától számított 15 napon belül, a közgyűlés jóváhagyó határozata céljából tartandó újabb közgyűlés szabályszerű összehívásával együtt köteles előterjeszteni.

Az elnök, elnökhelyettes illetve az elnökségi tag a közgyűlésnek a visszahívására vonatkozó határozata ellen a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

2./ Az Elnökség

Az elnökség az egyesület ügyintéző, képviseleti szerve, amely a közgyűlés által erre a tisztségre megválasztott három egyesületi tagból áll. Az elnökség elnökből, egy elnökhelyettesből és egy elnökségi tagból áll. A közgyűlés az elnökséget öt évre választja nyílt szavazással.

Az ügyintéző szerv elnöke az egyesület elnöke, aki ebben a minőségében szervezi és irányítja az elnökség munkáját, összehívja annak üléseit.
Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy annak időpontjáról, tervezett helyszínéről valamint a megtárgyalandó napirendi pontokról az elnökség tagjait az elnök köteles írásban értesíteni, úgy, hogy az érintettek a kitűzött időpont előtt 8 nappal azt kézhez kapják.
Az értesítés történhet telefax útján, vagy elektronikus úton is (e-mail), ha ez utóbbi elolvasása az érintett részéről igazolható.

Az ülés határozatképességéhez az elnökség legalább két tagjának jelenléte szükséges, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

Az elnökség feladata és hatásköre:

  • irányítja és szervezi az egyesület tevékenységét, – a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása
  • előkészíti a közgyűlést,
  • elkészíti az egyesület éves költségvetését, melyet jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszt,
  • éves beszámolót készít az egyesület tevékenységéről, majd azt a közgyűlés elé terjeszti,
  • szükség szerint szervezeti és működési szabályzatot készít,
  • az egyesület éves gazdálkodásáról és költségvetéséről beszámolót készít, melyet köteles legkésőbb a tárgyév december 10-ig jóváhagyás végett a közgyűlés elé
  • terjeszteni,
  • megteremti az egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételeket,
  • véleményezi az egyesület elnöke és elnökhelyettese által együttesen az egyesület nevében megkötendő szerződéseket,
  • fegyelmi jogkört gyakorol,
  • végrehajtja a közgyűlés határozatait,
  • dönt a tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok egyesületbe történő felvételéről,
  • az 1997. évi CLVI.tv.19.§.(2) bekezdésében meghatározott közhasznúsági jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése.

3./ Az elnök

Az egyesület elnöke az a személy, akit a közgyűlés nyílt szavazással, ¾-es szótöbbséggel választ meg öt évre. Az egyesület elnöke egyben az egyesület elnökségének elnöke is, csak és kizárólag olyan személy lehet, aki az egyesületnek is tagja.

Az egyesület elnöke:

Siklósiné Patay Edit
(személyes adatok: nem nyilvános)

Az elnök feladatai és hatásköre:

  • a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
  • az egyesület képviselete harmadik személyekkel, a bírósággal és más hatósággal szemben önálló aláírási joggal,
  • az alapszabály és egyéb szabályzatok, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
  • az egyesület pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének vizsgálata,
  • a pénzügyi, gazdasági rendelkezések egyesület általi betartásának ellenőrzése,
  • az egyesület könyvelési feladatainak elvégeztetése,
  • a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,
  • az egyesület munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel az egyesületi szervek napirendjére,
  • a hírközlő szervek tájékoztatása az egyesület tevékenységéről,
  • döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe,
  • azon szerződések megkötése az egyesület nevében, melyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe, illetve amelyek aláírására az egyesület szervei az elnök és az elnökhelyettes részére felhatalmazást adnak az aláírási jogkör gyakorlása,
  • köteles gondoskodni arról, hogy az egyesület szolgáltatásairól az egyesület tagjain kívül mások is értesüljenek,
  • jogosult az egyesület bankszámláját kezelni.

Az egyesület elnöke köteles az egyesület közgyűlése, valamint az egyesület elnöksége által hozott döntésekről nyilvántartást (továbbiakban: nyilvántartás) vezetni, a döntéseket az érintettekkel a döntéshozataltól számított 8 napon belül írásban közölni, illetve a döntést a VI. pontban szabályozott módon nyilvánosságra hozni.
A nyilvántartásban fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, az elnökség döntése esetén a döntést támogatók és ellenzők személyét is.

Az egyesület működése során keletkezett iratok nyilvánosak, azokba az egyesület tagjai, illetve kívülállók az egyesület székhelyén, az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban betekinthetnek. Az elnök köteles az iratokba való betekintést lehetővé tenni úgy, hogy a tagok, illetve kívülállók ezen joga az egyesület érdekeit, mások személyiségi jogait nem
sértheti.
A közhasznú szervezet működése, az éves tevékenységéről készített beszámolója (éves beszámoló) nyilvános, szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül más természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is részesülhet. A közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolóról az egyesület elnöke köteles legalább évente egyszer tájékoztatni a nyilvánosságot a VI. pontban meghatározott módon. A közzététel az elnökség döntése esetén történhet a sajtó útján is.

4./ Az elnökhelyettes

Az egyesület elnökhelyettese az a személy, akit a közgyűlés nyílt szavazással, ¾-es szótöbbséggel választ meg öt évre. Az elnökhelyettes csak és kizárólag olyan személy lehet, aki az egyesületnek is tagja.

Az egyesület elnökhelyettese:

Patay Márta Dóra
(személyes adatok: nem nyilvános)

Az elnökhelyettes feladatai és hatásköre:

  • az egyesület elnökének helyettesítése annak akadályoztatása esetén,
  • azon szerződések megkötése az egyesület nevében, melyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe, illetve amelyek aláírására az egyesület szervei vagy az elnökség az elnökhelyettes részére felhatalmazást adnak,
  • jogosult az egyesület bankszámláját kezelni.

5./ Az egyesület képviselete

Az egyesület jogi személy, képviseletét az egyesület elnöke látja el. E jogkört azonban konkrét eseti feladatok ellátására nézve az elnök és az elnökhelyettes az elnökség bármely más tagjára is átruházhatja.

Az egyesület jegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy előnyomtatott egyesületi név alá írja az elnök a teljes nevét.

6./ Felügyelő bizottság

Az egyesület közgyűlése a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet, három tagú felügyelő bizottságot választ akkor, ha az egyesület bevétele eléri a törvényben (1997. évi CLVI tv. 10.§) meghatározott éves bevételi értékhatárt.
A felügyelő bizottság elnökét a tagok választják maguk közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.

A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni illetve összehívását kezdeményezni amennyiben arról szerez tudomást, hogy

  • az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé.
  • vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. A fenti határidő eredménytelen elteltét követően a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke és tagja az, aki nem felel meg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8.§.(2) bekezdésében foglalt kizáró okoknak.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki az elnökség elnöke vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. Nem lehet továbbá a felügyelő bizottság tagja vagy elnöke az a személy, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.
A felügyelő bizottság elnöke szervezi és irányítja a felügyelő bizottság munkáját, összehívja annak üléseit.
A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy annak időpontjáról, tervezett helyszínéről valamint a megtárgyalandó napirendi pontokról a felügyelő bizottság tagjait az elnök köteles írásban értesíteni, úgy, hogy az érintettek a kitűzött időpont előtt 8 nappal azt kézhez kapják.
Az értesítés történhet telefax útján, vagy elektronikus úton is (e-mail), ha ez utóbbi elolvasása az érintett részéről igazolható.

Az ülés határozatképességéhez a felügyelő bizottság minden tagjának jelenléte szükséges, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

7./ Vezető tisztségviselők

Az egyesület – 1997. évi CLVI. tv. 26.§ m pontja szerinti – vezető tisztségviselői a közügyektől való eltiltás hatálya alá nem esnek, az egyesülettel alkalmazott vagy egyéb érdekeltségi viszonyban nem állnak.
A vezető tisztségviselők kötelesek a tisztség elfogadásával nyilatkozni arról, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői feladatokat látnak el, továbbá arról, hogy magyar állampolgárok és nem állnak közügyektől való eltiltás hatálya alatt, valamint arra vonatkozóan, hogy személyük vonatkozásában nem áll fenn 1997. évi CLVI. tv. 9.§ (1) bekezdésben foglalt alábbi összeférhetetlenségi ok.

A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége:

  • a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VI. Nyilvánosság

Az egyesület közgyűlései, vezető szervei ülései, az elnökség ülései nyilvánosak. A közgyűlés nyilvánossága csak abban az esetben korlátozható, ha személyiségi jogokat sért.
A közgyűlés és az elnökség határozatait az egyesület honlapján (www.pataylaszlo.hu) és székhelyén, hivatalos hirdetőtábláján közzéteszi. A közzétételről az elnök gondoskodik a határozathozataltól számított 15 napon belül. Ez a rendelkezés vonatkozik az elnökség éves beszámolójára, a közhasznúsági jelentésre, illetve a közhasznú szolgáltatások
igénybevételéről szóló tájékoztatóra.
Az egyesület az elnökség útján köteles a Khtv 19.§ (2) bekezdésében meghatározott közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig fenti saját honlapján, ennek esetleges hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

VII. Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

Az egyesület működését biztosító anyagi források:

  • tagsági díjak,
  • pártoló tagok befizetései,
  • az egyesület tevékenységéből származó bevétel,
  • pályázatok,
  • állami szervek, jogi- és magánszemélyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek támogatása.

A tagsági díjakat és a pártoló tagok befizetéseit az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés minden év december 15-ig a következő évre előre, havi bontásban határozza meg.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre, célokra fordítja. Az elnökség minden gazdálkodási év végén – legkésőbb december 10-ig – köteles a december 1-jén jelentkező eredmény és egyéb bevétel következő évi felhasználásáról előterjesztést készíteni. Az előterjesztésről és így az eredmény felhasználásáról az egyesület közgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok csak a tagsági díjat kötelesek a szervezetnek megfizetni, saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az egyesület jogszabály szerinti vagyonkezeléséért az elnök, és az elnökség felel.

Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani, nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

VIII. Az egyesület szervezeti és működési szabályzata

Az egyesület szervezetét, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket szükség esetén a közgyűlés döntése alapján szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
A szervezeti és működési szabályzat az egyesület jelen, vagy a később módosított alapszabályával ellentétben nem állhat.

IX. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik:

  • feloszlását a közgyűlés kimondja,
  • más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
  • bíróság a jogszabályokban meghatározott feltételek esetén feloszlatja,
  • bíróság a megszűnését megállapítja.

Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyona – amennyiben a felosztást, vagy más egyesülettel történő egyesülést kimondó közgyűlés másként nem határoz – a támogatást nyújtó szervek kielégítése után más, hasonló célkitűzésű szervezeté vagy intézményé lesz, a felosztás, illetve egyesülést kimondó közgyűlés kijelölése alapján.

X. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesületekre vonatkozó jogszabályok (különösen az 1989. évi II. tv. és az 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései), rendeletek, illetve a szervezet közgyűlésének és elnökségének határozatai érvényesek.

Az alapszabályt a 2006. december 21-én tartott közgyűlés egyhangúlag elfogadta.